Villámlátogatás az Olt menti szászoknál

Fenyőfalva (Gierelsau, Bradu)

 Az Olt jobb partján, Felektől (Freck, Avrig) kőhajításnyira fekszik az alig ezer lelket számláló egykori Szebenszéki település, Fenyőfalva. A mai állapotok szerint mindössze három szász él a faluban, a templomgondnok néni, a pap és annak felesége. Az evangélikus templom nem túl öreg, csupán a 17. században épült. A szász lakosok többsége már a Ceausescu-éra alatt elhagyta otthonát, maradékuk a forradalmat követően települt ki Németországba. Falutalálkozó nincs, a régiek nem jönnek haza.

Kissink (Kleinschenk, Cincsor)

 Az egykori Nagysinkszékhez tartozó falu Fogarastól 15 kilométerre, az Olt-folyó jobb partján helyezkedik el. 1337-ben említik először az oklevelek, mint szász települést, első román lakói 1785-ben költöztek be. Szász evangélikus templomának alapjait már a 13. században lerakták, később, a 15. században bővítették ki a gótikus stílus jegyében. Az 1500-as években emelt falait négy oldaláról egy-egy bástya szegélyezi. Csapóhidas kaputornyának volt egy fűthető szintje, melyet Kissink plébánosa lakott. A templom legértékesebb darabjának az 1805-ben készült barokk orgonát tartják.
 A falusi szász templomok egyik legszebbike. A fő téren áll még az egykori evangélikus népiskola gyönyörűen felújított épülete, melyen ma is látható magyar felirata:

ÁG(ostai).H(it)V(allású).EV(angélikus).NÉPISKOLA. 

 Az alig 600 lelkes Kissinknek a templomgondnok házaspáron, Nagy Imrén és feleségén kívül nincs magyar lakosa, szász is mindössze 15-20 lehet csupán. A lakosság túlnyomó többségben román nemzetiségű.  

Nagysink (Groß-Schenk, Cincu)

 A legelső erdélyi szász települések egyike. Az Altlandnak nevezett ősi Szászföld elsőként megalakuló három széke közül Nagysinkszék központja volt. Hatalmas, már kilométerekről szemünkben szökő evangélikus templomát eredetileg a 13. században, román stílusban emelték, melyet később gótikus stílusban bővítettek és fallal kerítettek. A templomból valaha alagutak vezettek a városházához, illetve a temetőhöz, egyik nyílás a szentély, másik a templomhajó padlózata alatt látható. Ezeken kívül több kisebb-nagyobb "titkos" falfülke és búvóhely is létezett, amiket a török és tatár támadások ellen alakítottak ki a templom belsejében. Tornyában három harang szólal meg. Egy müncheni származású, ide telepedett asszony szerint mintegy 25-30 szász van még a településen, ők is mind vegyes házasságban élnek. Magyarok kb. hatvanan lehetnek, kiknek fele református, ők az evenagélikusok templomában tartják istentiszteletüket. A maradék jórészt római katolikus vallású, és van még néhány unitárius és advenista közöttük. Nagysinken 140 ortodox család él, természetesen ők alkotják a többséget. A település felett állandóan vadászgépek köröznek, hiszen alig néhány kilométerre található a NATO légibázisa.   

 

 

 

 

Nádpatak (Rohrbach, Rodbav)

 A település mellett valaha híres fürdőhely volt. Evangélikus temploma, mely a település magaslatán áll, az egyik legrégebbi falusi szász templom, építési idejét még a tatárjárás előtti időkre teszik. Háromhajós bazilikaként épült, de az oldalhajókat láthatóan egy későbbi időszakban elbontották, az árkádokat és az eredeti, román stílusú ablakokat befalazták. Régiségére a templomhajóba lépve derül fény, innen látni igazán jól a román stílusú építészeti elemeket. Tornyát valószínűleg a tatárjárás után, a 13. század második felében építették. A hajót kívülről szuroköntő nyílások védték, ezeket minden bizonnyal a a 15-16. század környékén toldották az épülethez. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a környékbeli tájakra.
 Velünk együtt három szász család él a településen - mondja Oughyert Daniel, aki 80 szarvasmarhával gazdálkodik Nádpatakon. Három fia közül kettő Németországban tanul, egy már hazatért Erdélybe és apjával együtt szorgalmasan vezeti a gazdaságot. Daniel egyetlen lánya a fogarasi liceum német tagozatának 9. osztályos növendéke. Miközben a fiatal hölgy felkísér minket a templomhoz, elmondja, szeretnék majd egyszer kijavíttatni a lakhatatlanná vált parókiát, ami az épület állapotát elnézve nem kevés anyagi áldozattal fog járni.

Sáros (Scharosch bei Fogarasch, Soars)

 Valószínűleg a 12. század előtt székelyek lakta település volt, melyet a szászok számára kiürítettek. A német ajkú családok az 1150-as évektől kezdődően érkeztek Sárosra és a frissen szerveződött Nagysinkszék része lett. Ma látható evangélikus temploma már a gótika jegyében született, a korábbi, háromhajós román stílusú bazilika az 1438-as török beütés alkalmával megsemmisült. A szuroköntőnyílásokkal megerősített templom köré a későbbiekben falat emeltek, melyet a község 1900-ban lebontatott.

Halmágy (Halmagen, Halmeag)

 Halmágy ősi település az Olt-folyó partján, melynek Árpád-kori vára a tatárjárásig fontos része volt a határvédelemben. A Barcaság legnyugatibb településeként 1211-től a német lovagrend birtokában volt - egészen a teutonok 1227-es kiűzetéséig. A mongol támadások során mind a vár, mind az akkori szász lakosság elpusztult. A vár helyén építették fel a ma is látható és rendkívüli értéket képviselő torony nélküli bazilikás templomot, mely építészetileg a kerci műhely hatását tükrözi és a brassói Szent Bertalan-templomhoz hasonlatos. Számos különleges alakzatot és építészeti elemet rejtenek a falak, és meg kell említeni a gyönyörű ódon fa bútorzatot és festett karzatot, melyek igazi díszei a templombelsőnek. A legenda szerint a templomból alagút vezet Fogaras várához. A templomkertben egyedülálló módon megtaláljuk Erzsébet királynénk szobrát is. Hargita Nándor munkáját 1906-ban leplezték le.
 Halmágy szász lakossága az 1488-as török támadást nem élte túl, helyükre székely családokat telepítettek, akik azóta is erőst tartják magyarságukat, kis szigetet képezve a szászok és románok lakta térségben. A reformációt követően a magyar lakosság - egyértelműen a szász közeg hatása okán - az evangélikus hitre tért. A falukép egyébként ma is tipikusan szász hatást mutat. A magyar lakók mellé az utóbbi évtizedekben jelentős számban érkeztek román nemzetiségű, valamint cigány lakosok, így az elöregedő magyar népesség lassan-lassan kisebbségbe szorul.
 A templom meglátogatása után muszáj megtekinteni Halmágy néprajzi múzeumát, ahol a falura jellemző viseletek, szőttesek, használati eszközök, ill. különböző személyes jellegű tárgyak és iratok is megtalálhatók.